Csaknem 203 napot töltöttek az űrben és több mint 3200-szor kerülték meg a Földet. Az első magyar űrnövény-kísérlet, a VITAPRIC-program mintái visszatértek a Nemzetközi Űrállomásról. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói Kapu Tibor kutatóűrhajóstól vették át tudományos munkájuk kísérleti anyagait hétfőn a DE Biodrome-ban, a HUNOR-program űrnövény-kísérlet és az egyetemi űrpaprika otthonában. A kutatás ezzel új szakaszába lép a debreceni szakemberek számára.
Hírek
Szakmai látogatást tett a Debreceni Egyetem agrárdelegációja az Egyesült Államokban azzal a céllal, hogy erősítse a nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseket, valamint továbbfejlessze a meglévő partnerkapcsolatokat. A megbeszélések az agrárinnováció, az állategészségügy, a biotechnológia és a mérnöki kutatások területét érintették.
A kukorica termésátlaga tavaly 5,1 tonna/ hektár volt. A XVII. Kukorica Termésverseny helyezettjei ennek többszörösét, hektáronkénti 15,8 és 13,9 tonnás eredményt tudtak elérni – derült ki az országos verseny díjátadóján a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A termelők 5 hektáros területtel jelentkezhettek, 14 parcella teljesítményét vizsgálták a zsűriző szakemberek.
Folytatódik a Debreceni Egyetem (DE) Tudományos Igazgatóságának ismeretterjesztő előadás-sorozata, a Science Cafe. Ezúttal Dobókockáktól a kompetenciákig - Társasjátékok alkalmazása az oktatásban címmel Enterszné Kocsis Zsófia, a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet tanársegéde tart előadást.
Az agrártudomány, a bölcsészettudomány, a közgazdaság, a műszaki és természettudományok, valamint a kultúra és a közművelődés területén végzett kiemelkedő munkájukért vehettek át a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetéseket a Debreceni Egyetem szakemberei.
A magasban és a mélyben végzett biztonságos munkavégzéshez szükséges korszerű védőfelszerelésekről és munkavédelmi előírásokról esett szó a Debreceni Egyetem Műszaki Karán tartott Zuhanásbiztonsági Szakmai Napon pénteken. A szakmai előadásokat gyakorlati bemutató követte, ahol a legújabb biztonságtechnikai eszközöket, például köteleket, hevedereket, maszkokat mutattak be.
Mi köze egy 1950-es években teleírt gyűjtőcédulának a 2026-os panyolai farsanghoz? Több, mint gondolnánk. A Debreceni Egyetem néprajzkutatói nemcsak porosodó hagyatékokat őriznek, hanem közösségek újraélesztésének „receptjeit” is. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjából.
A vesét érintő betegségek megelőzésére és a kockázati tényezőkre hívták fel a figyelmet a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, a Braun Avitum Hungary nyíregyházi dialízisközpontja, valamint a Vesebetegek Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Egyesületének szakemberei a vese világnapja alkalmából. Az Egészségtudományi Karon rendezett tanácskozáson egyebek mellett szó esett a veseelégtelenséghez vezető betegségekről, a megelőzés lehetőségeiről, valamint a kezelések aktuális kérdéseiről.
Bár a magyar lakosság 81 százaléka rendkívül hasznosnak tartja a hospice-palliatív ellátást, minden második válaszadó tévesen azt hiszi, fizetni kell érte – derült ki abból a reprezentatív kutatásból, melynek eredményeit szerdán mutatták be a Debreceni Egyetemen. A Debreceni Hospice Alapítvány rendezvényén hangsúlyozták: az ellátás ingyenességével kapcsolatos tévhitek eloszlatása és a társadalmi szemléletformálás a kulcsa annak, hogy senki ne maradjon magára az életvégi méltóság megőrzésében.
Mi a közös egy országos hírű szappanoperában, a megzenésített kortárs versekben és a Pixar-filmek logikájában? Erre kaptak választ a hallgatók a Debreceni Egyetem Könnyű(?) – Zenész ÉLETutak sorozatának legutóbbi estjén. Farkasházi Réka színésznő és Csiszár Ferenc zenekarvezető a „gyerekműfaj” komolyságáról, a hitelességről és a művészi újrakezdésről is beszélt az oDEon Színházban.