A Debreceni Egyetem ad otthont 2026-ban a Magyar Biokémiai Egyesület nemzetközi konferenciával egybekötött éves találkozójának. Az esemény a biokémia területének legrangosabb hazai fóruma, amelyen tudományos előadások, szakmai beszélgetések zajlanak, és rangos szakmai elismerésben részesül az egyetem két oktatója is. A háromnapos konferencia augusztus 26-án, szerdán nyílt meg a Learning Centerben.
Hírek
Ötéves mandátummal, 2026. július 1-jétől Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja tölti be a Debreceni Egyetem oktatási elnöki posztját. Az újonnan létrehozott vezetési modellben az oktatási elnök célja, hogy egyetemi szinten összefogja és stratégiai irányt adjon az oktatás fejlesztésének, valamint olyan hallgatóközpontú, magas minőségű és rugalmas képzési rendszer továbbfejlesztésére törekszik, mely reagál a technológiai és munkaerőpiaci változásokra, versenyképes tudást biztosít a hallgatók számára.
A porc különböző sejtcsoportjainak alaposabb megismerése új terápiás lehetőségek kidolgozásához vezethet a porckopás kezelésében. A legújabb kutatási eredményeket elemezte és rendszerezte szerzőtársaival Matta Csaba, a Debreceni Egyetem kutatója. Az áttekintő közlemény a szakterület egyik vezető folyóiratában, a Nature Reviews Rheumatology-ban jelent meg. A tudományos munkát a Debreceni Egyetem és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
A fürdőszobában egyszer már használt, de tisztítás után bizonyos célokra még újra igénybe vehető úgynevezett szürkevizek fiziko-kémiai tisztítási módszerét vizsgálták a Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói. Eredményeiket a Results in Engineering című folyóiratban jelentették meg, a munkáért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a szakembereknek.
Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kellene kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek, például a jövőfürkészésnek és a forgatókönyv-elemzésnek. A lehetséges jövők és kockázatok vizsgálata segíthetne a kutatási programok rugalmasabb tervezésében és a kutatásfinanszírozási döntések megalapozásában. A témáról szerzőtársaival a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben fogalmaztak meg ajánlásokat. Meskó Bertalan közben a Debreceni Egyetemen már egy kizárólag az orvosi jövőkutatásra koncentráló műhely kialakításán dolgozik.
Aszály, hőség, szélsőséges csapadék – a változó időjárási körülmények a növények természetes védekezőképességét is próbára teszik, miközben a termelőknek egyre szigorúbb gazdasági és környezetvédelmi elvárásoknak kell megfelelniük. A korszerű növényvédelemben ezért felértékelődik a megelőzés, a folyamatos monitoring, a pontos előrejelzés, valamint a digitális és precíziós technológiák alkalmazása. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara ősztől növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzést indít, a jelentkezési határidő augusztus 28.
A neurodegeneratív betegségek kockázati tényezőjének számító fogágybetegség vagy fogínysorvadás összefüggését, valamint lehetséges gyulladásos, mikrobiális és genetikai hátterét vizsgálta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatócsoportja. Arra a következtetésre jutottak, hogy a parodontitis a szív- és érrendszeri, cerebrovaszkuláris, metabolikus és gyulladásos társbetegségek figyelembevétele után is összefüggött a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulásának magasabb kockázatával.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve, az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, a mesterséges intelligencia és más stratégiai területek összekapcsolásával kívánja tovább erősíteni az intézmény innovációs tevékenységét Harsányi Endre. Az ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettes szerint a cél egy integrált fejlesztési rendszer kialakítása, amely szorosabb együttműködést teremt az egyetem karai, kutatóhelyei és gazdasági partnerei között, miközben növeli a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és a nemzetközi versenyképességet.
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.
Több mint húsz ország kutatóinak részvételével rendezte meg július 28-31. között nemzetközi konferenciáját a QS rangsor Education szakterületi listáján a világon a 7. helyet elfoglaló Education University of Hong Kong. Az eseményen a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara is képviseltette magát és bemutathatták az egyetemünkön zajló kutatásokat, illetve további együttműködési lehetőségekről is egyeztettek.