A Kapu Tibor által 2025 júniusában indított 14 napos kísérletben a most bemutatott eszközökből álló „miniatürizált űrkert” kapott engedélyt az ISS-re történő feljuttatásra, amely az alábbi ábrán látható módon nézett ki:
Az eszközök összesen 130 alkatrészből álltak. A szállítási korlátoknak megfelelően az eszközöket részben a debreceni Biodrome-ban szerelték össze, majd steril csomagolásba helyezték; teljes tömegük 1750 g, térfogatuk 4,7 liter volt. A 12 VITAPRIC dobozból álló magyar mini űrkert végső összeszerelését Kapu Tibor végezte el az ISS fedélzetén.
Az előre begyakorolt eljárások alapján az űrhajós helyben, időzítetten szerelte össze a növénytermesztő egységeket, figyelembe véve a különböző növényfajok csírázási sajátosságait. Érdekesség, hogy ezt az új űrkutatási eszközt három változatban fejlesztettük ki, amelyek mindegyike három különböző növényfaj csírázási igényeihez igazodott, ugyanakkor lehetőséget biztosított a növények további fejlődési szakaszainak vizsgálatára is.
Az eszközök 3D nyomtatási technológiával a Pécsi Tudományegyetem 3D Központjában készültek, a Debreceni Egyetem által benyújtott szabadalmi bejelentés alapján.
Mind a VITAPRIC mini űrkert egyes elemei, mind a biológiai minták – külön-külön vagy összeállított formában – megfeleltek az Axiom Space által meghatározott és a NASA által megkövetelt rendkívül szigorú, háromlépcsős biztonsági ellenőrzéseknek, vizsgálatoknak és további biztonsági teszteknek.
Az űrnövény-kísérletbe bevont három növényfaj kiválasztását többéves, komplex tudományos kutatás előzte meg, amely a biotechnológia, növényélettan és mérnöki tudományok területét is lefedte. A program történelmi hátterét figyelembe véve az elsődleges jelölt a paprika volt.
A nyolc eszközből álló VITAPRIC űrpaprika-kísérletben az amerikai NuMex Española 'Improved (NEI) fajtát, valamint a Debreceni Egyetem által LED-világítás alatt tovább szelektált Hungarian Enigma Hot (HEH), determinált növekedésű, csokros termésű paprikát alkalmaztuk.
Érdekes újdonság, hogy a magok felét speciálisan összeállított, szelénnel dúsított anyaggal kezeltük annak érdekében, hogy a hagyományos körülményekhez képest gyorsabb és egyenletesebb csírázást érjünk el. E dúsítási megközelítéssel célunk a kezelt paprikanövények biológiai értékének növelése volt, elsősorban olyan biológiailag aktív vegyületek serkentésével, amelyek kedvező hatással lehetnek az űrhajósok egészségére. Ez kísérleteink egyik újszerű eleme, mivel tudomásunk szerint ilyen magkezelési vizsgálatokat korábban még nem végeztek világűri körülmények között.
A VITAPRIC retek mikrozöld-kísérlet során egy régi magyar hónaposretek-fajta, a Korai Piros gyorsított csírázási potenciálját vizsgáltuk. A retket azért választottuk a VITAPRIC űrkísérlethez, mert ez jelentette az első olyan vizsgálatot, amely emberi fogyasztásra alkalmas mikrozöldeket kívánt előállítani az ISS fedélzetén. A paprikához hasonlóan a retekmagok egy részét is szelénes előkezelésben részesítettük.
Harmadik növényfajként a gabonafélék közül a búzát választottuk. A szintén két eszközből álló Vitapric búzafű-előállítási kísérletben a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. (GKI) által nemesített Pilis őszi búzafajta gyorsított csírázását vizsgáltuk, miközben egy speciálisan fejlesztett innovatív űrnövekedési közeget is teszteltünk. A paprikához és retekhez hasonlóan a búzamagok egy része szintén szelénes előkezelést kapott összehasonlító elemzés céljából.
Valamennyi eszközt, valamint a bennük található paprika-, retek- és búzamagokat szigorú felületfertőtlenítési protokoll szerint sterilizálták. A megfelelő steril csomagolási eljárások után a mintákat az Axiom Space houstoni központjába szállították, majd a Grace űreszköz segítségével juttatták el az ISS-re.
Az eszközök méretkorlátai mellett kulcsfontosságú szempont volt a csírázás megindításához és a korai csíranövény-fejlődés támogatásához szükséges vízmennyiség minimalizálása. Ennek megoldására a tervek szerint 500 ml ivóvizet használtak fel ahhoz, hogy a magyar mini űrkertben közel 1000 mag csírázását és 7–14 napos növekedését biztosítsák. Ez mikrogravitációs körülmények között magonként kevesebb mint 0,5 ml vizet jelentett.
Az űrállomáson kicsírázott növényeket Kapu Tibor az előre begyakorolt eljárások szerint, a megfelelő időpontokban takarította be, majd gondosan csomagolta és felcímkézte. Ezt követően a növényi mintákat a MELFI nevű −80 °C-os fagyasztóegységbe helyezték, ahonnan végül visszakerültek hozzánk, a Debreceni Egyetem Űrnövénykutató Laboratóriumába.
Az Axiom-4 űrmisszióval párhuzamosan földi kontroll VITAPRIC-kísérleteket is végeztünk a Debreceni Egyetem BIODROME kutató üvegházában. Ennek céljára létrehozták a Vitapric Ground Simulation Space Chamber rendszert, amely többek között egy többfunkciós klinosztáttal (12–20 munkaállomással) volt felszerelve, és részben képes volt mikrogravitációs körülmények szimulálására, ahogyan az alábbi ábra mutatja:
2026 március 16-án hivatalosan is átvettük a Debreceni Egyetemen azokat a növényi mintákat, amelyeket korábban a Nemzetközi Űrállomás körülményeinek tettek ki. Ez a mérföldkő jelentős előrelépést jelent mind a magyar, mind a nemzetközi űrmezőgazdasági kutatás számára, mivel a visszatért minták egyedülálló lehetőséget kínálnak a növényi alkalmazkodás jobb megértésére szélsőséges környezeti feltételek mellett.
A minták jelenleg átfogó analitikai, biokémiai és molekuláris biológiai vizsgálatok alatt állnak. Az elemzések elsődleges célja a szelénkezelt (magprimingolt) magok viselkedésének értékelése különböző gravitációs körülmények között. A vizsgálatok összehasonlítják a mikrogravitáció, a csökkent gravitáció és a földi gravitáció hatásait, betekintést nyújtva abba, miként befolyásolja a szelénkezelés a növényfejlődést és a stresszválaszokat. Emellett különös figyelmet fordítunkk annak azonosítására, hogy mely biokémiai útvonalak aktiválódnak vagy gátlódnak ezen egyedi környezeti stresszhatások következtében a kiválasztott növényfajokban.
Figyelemre méltó, hogy a növénybiológiai kísérleteket nem speciális növénynevelő kamrában, hanem az űrhajó kabinjában, nem optimalizált környezeti feltételek mellett végezték. A „Mini Space Garden” koncepció sikeresen bizonyította, hogy a növénynevelés és fenntartás ilyen korlátozott körülmények között is megvalósítható.
A program másik jelentős áttörése az első sikeres magpriming-kísérlet volt, amelyet mikrogravitációs körülmények között három különböző növényfajjal végeztünk el. Emellett első alkalommal sikerült potenciálisan emberi fogyasztásra alkalmas, dúsított mikrozöldeket előállítani a világűrben termesztett, magyar nemesítésű retek- és paprikamagokból, valamint dúsított, űrben termesztett búzafüvet is.
Emellett egy úttörő fitotechnológiai kísérlet során újrahasznosított üveghabgömböket tartalmazó, könnyű termesztőközeget teszteltünk. Ez az innovatív megközelítés nemcsak az űrbeli növénytermesztés hatékonyságát növeli, hanem a fenntarthatósági szempontokat is erősíti.
A HUNOR–VITAPRIC program eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy az űrkutatás és növénytudomány határterületén elért fejlődés közelebb hozza a fenntartható űrbéli élelmiszer-termelés megvalósulását, miközben értékes alkalmazási lehetőségeket kínál a földi mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is.
A HUNOR–Vitapric program eredményei világosan mutatják annak erős nemzetközi jelentőségét és beágyazottságát. A kutatás támogatja a magyar űrnövénybiológia további fejlődését, és reális lehetőségeket mutat a jövőbeli űrmissziókban, valamint szélesebb tudományos együttműködésekben való részvételre.
Ez a tudományos jövőkép szorosan kapcsolódik a múlt és jövő közötti szimbolikus kapcsolathoz. 1985-ben David Attenborough időkapszulát helyezett el a Princess of Wales Conservatory alapjaiban, a Kew Gardens területén. A kapszula alapvető élelmiszernövények és veszélyeztetett növényfajok magjait tartalmazza, és 2085-ben tervezik felnyitni – egy olyan időpontban, amikor e fajok közül sok ritkává vagy akár kihalttá válhat.
E gondolat ihlette a Vitapric Időkapszula koncepcióját. A IV. Növénynemesítési Emléknap és Konferencia (NEK’ 2025) részeként, 2025. december 9-én egy 50 évre tervezett időkapszulát helyeztünkk el a fejlődő Hortoverzum Kertben Debrecenben, amely a Biodrome-nak is otthont ad majd. Ez az esemény nemcsak tudományos mérföldkő, hanem szimbolikus gesztus is, hidat képezve a jelen kutatásai és a jövő generációi között.
Az időkapszula a konferencia szervező intézményei és szakmai közösségei által megfogalmazott gondolatokat és javaslatokat tartalmazza a magyar élelmiszer-termelés jövőjéről. Különös hangsúlyt kapnak az éghajlatváltozás kockázataira adható válaszok a biotechnológia, növénynemesítés, vízgazdálkodás, körforgásos gazdaság és fenntarthatóság fejlődése révén. Az ünnepélyes elhelyezést megtisztelte jelenlétével Farkas Bertalan dandártábornok és kutatóűrhajós.
A VITAPRIC program szellemiségét jól tükrözi egy gondolat, amelyet Szent-Györgyi Albert gyakran idézett Arthur Schopenhauer művéből: „A felfedezés abból áll, hogy az ember meglátja azt, amit mindenki más is lát, de olyat gondol el, amit senki más nem gondolt.”
Ez a szemlélet határozza meg a VITAPRIC kutatási megközelítését: új válaszokat keresni ismerős kérdésekre, és olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek formálhatják az élelmiszer-termelés jövőjét – nemcsak a Földön, hanem azon túl is.
Az ábrák az első magyar űrnövény-kísérletet megörökítő „űrkapszulákat”, valamint azok tartalmát mutatják.
